Andresius | A Húsvéti vigília istentisztelete új rendezése

A Húsvéti vigília istentisztelete új rendezésenek javaslat

Már hosszú idö kérdezek, hogy miért  az és a legjobb akarattál megrendezett és leggondosan elvégezett Húsvéti vigília istentisztelete mindig ízetlenúbenyomást keltl bennem , különösen a kettedik részében. Némelyik  idöszakotban söt  gondolkoztam, vajon több nem lenne végleg lemondani  a éjszaki  misztériumi istentisztelete rendezéseröl és csendben és nyugalomban húsvéti reggelt kivárni, és csak azután nyugodtan és méltöságteljesen  érthetetlen Krisztus feltámadásanak titokot megünnepelni. Végül is ez e lehetöség nem távol van az itt jelzetott megoldástól, ami sok megtart a Húsvéti éjszaka borzalmasan csodálatos és hipnotikus titkától. Ezelött, amikor néhány javaslatokot tenni fogunk, elöször kell lennünk tudatosítni valamilyen összefügéseket, amit most szeretnék megosztani veletek. Lehetséges van, hogy ezek a javaslatok furcsán túnhetnek ,mégis hiszem, hogy ez egy módja van annak, ahogy Húsvéti istentiszteletet a keresztény liturgikus év közeppontjára behelyezni valódi és sértetlen Krisztus halálának gyözelmét  kijelentö ékszerként. Elöször nézzük meg, hogyan ünneplik ma a húsvéti vigiliát a katolikus szertartásban.

Hála a XII. Pius pápanak misekönyvenek reformjá, éjszakban  ismét ünnepeljük a Húsvéti Vigiliát, ami vagyis inkább este és sok egyházi közösségben még fényben indul. Ennek minden bizonnyal megvannak az elönyei - ez a legtöbb ember számára idötúrhetö és biztosítja az istentiszteletek jobb részvételét. Sajnos a húsvéti vigilia értelme úgy  csak részben teljesült, azonban amivel elbúvöl, a szertartások hatalmas és megismételhetetlen bevezetése  egy ilyen idöeltolódással gyakran ellapult van és szinte törlödik. Ráadásul, a numerikus részvétel nem lehet a régi keresztény misztériumok megünneplésének a célja  (a vasárnapi istentisztelettel ellentétben). A "misztérium" szót szándékosan használtam, mert ha bárhol a kereszténységben az idösebb misztériumi  kultusokkal rokonsága visszavert, ez csak az éjjeli istentiszteletekben mint  Húsvéti vigíliában van. Ez a istentiszteleket ez van, ahogy közben  elöször a megismételhetetlen hír megszólal, hogy KRISZTUS ELTÁMADOTT A HALÁLBÓL, ahogyban  szertartások elvégezettenek, amelynek jelentését a be nem avatott embereknek eltakarott marad és akiknek, akik beavatott vannak, gyakran nehezen értelmezhetö van. Ez az istentisztelés, ahogyban az embernek, hanem is egész a világnak  transzformációjuk új, reményteljes elvárásokképen eljön.

Mi ez, vagy mi a vigiliá fö célja? Hogy a hihetetlen  szó hieros logos, euangelion, a feltámadás ösi szimbóluma megtámasztott meghangja megfelelö idöben, ez napkeltekor. Az elsö, ami megfontol kell, tehát a szertartás idöje. Horam competentem a Missale Romanum mint a post crepusculm diei – az alkonyat után idö definál. Ez tessz és hozzá, hogy a "missa vigiliae paschalis‘ kezdete, ez neki folytatása az evangelium után "circa mediam noctem"- éjfel körül  kellene kezdödik (Mellesleg: nem sokat kongregációkot ismerek, ahol hogyan csináljak.) Bár a határvonalak elsö részével teljes mértékben egyetértek, hiszem, hogy  az istentisztelet  második részének kezdetét el kell halasztani, hogy a hajnal legelsö küszöbén kezdne, és kicsúcsosodne napkeltekor. Mérlegelési kérdés van, mennyi ideig kell felkészülni erre a csúcspillnatra: ha ez valóban a kelletiegyházként "vsenočnoje bděnije", vagy rövidebb lenni kell. Megpróbáljuk az a menfontolást.

Mivel a kezdeti idöszakaszok után a vigília  elsösorban a zsoltárok olvasásáról és énekléséböl áll, a vigilia hossza adaptálható a meghatározott idökövetelményekre. Szerintem azonban, hogy mondhatunk valamit konkrétabban a pillanatról, amikor a Húsveti vigília kezd. Elöször vizsgáljuk meg a húsvéti vigília  ünnepségek kezdetét. Ez a túz gerjesztése kezdödik. A püspok jöt teljes sötétségben a templom kapujához. A templom, ecclesia Dei, az egyház és világ jelképe, jelenleg teljesen elhagyatott,sivár van, oltárok ürességtöl kangnak. a "szentség fény". amit katolikus templomokban megszentelt hosztiá szimbolizál, nem marad ott, lett mintha a latorok odúja és  tisztalanság és elpusztítás helye. A templom szimbola antiklimaxot –a nemleges értekje maximuma elér. Ez a világ szakadéka, fenketlen pusztaság, alvilág éhes szája.

(Arra a  jegyzet? Egyes középkori rituálékban a rítusok úgy kezdödnek, hogy a püspök érkezése templomhoz után, a püspök dörömböl a bottal kapura, 23-iket zsoltár szavalva, amíg az "Attolite portas" verssornál a megváltozatott hangzása van - "elevamini portae infernales" emelkedjék a pokol kapujai! A templomból hangja a valász: "Quis est iste Rex gloriae." stb. Ez ismétlödik kétszer, úgy, ahogy ez a zsoltárban van, és azután a templom kapuja szétár, és mögötte, a templom küszöben, túz lángol. Tovább minden a szokásos módon megy.)

Túzet, avval a húsveti vigília kezdödik, tehát vagy az öseleje túzetként, hanem és – arra tekintettel, ami az az elözö bekezdésben megadatott van  - vagy a pokoli túzként felfoghassuk. Ebbe a túzbe a húsvéti gyertya – Krisztus - lemegy, ami, a túzböl magába  fogadva, változtat ezt  fényve át és fénylik. De vessünk egy pillanatot, hogy megfigyeljük, hogy mikor a  húsvéti éjjelben a teljes sötétség pillanata eljön. Az az idöben naplemente és a holdkelte között bekövetkezik, és hold abban az idöben a telihold és a harmadik negyedév között fekszik, ami az az évszakban az jenent, hogy ez valamikor éjfél elött felkel, és napközben nyugszik. A teljes sötétség - a városokban azonban a mú világítás állandó jelenléte bonyolított - pillanata tehát már az éjjelnek elsö fele eljön. Az  a húsvéti vigíliá "hosszú" variánsaról, kezdetevel már éjfel elött  tanúskodnék. Az a kérdés hanem gyakorlati szempontból azonban - elsösorban azért, mert a modern városokban és végül a falukban a sötétség valódi pillanata elérhetetlen van  - összehasonlítva a hajnal alapvetö idözítésével másodlagos jelentöségú.

Túz és gyertya felszentelése után az istentisztelet a húsvéti dicsérettel Exsultet és olvasmányokkal folytat. A húsvéti gyertyját, ami jelentös fényt kiad, legjobbnak elhelyezhet ambon közé, hogy a húsvéti vigília közben  nem szükséges lenne múfényet használni. Ezenkívúl a felvonulás alatt a húsvéti gyertyjatól egyes keresztények gyertyjákat is gyújtanak, úgyhogy a templom apró fényekkel tele és a teljes sötétségben nem belemerított.

Most a húsvéti vigíliája leghossúabb rész – meditatív énekekkel és csendvel berakott szövegek olvasmánya bekövetkezik . A szövegek célja egy elözetes magyarázat, amely késöbb lehetövé teszi a beavatást Krisztus feltámadásának misztériumbe. Ezért szövegek kell lenniük, amelyek ábrázolva az emberröl, az ö sorsáról mondnak, és Krisztus (szenvedést és) feltámadását ábrázolják. A misekönzvböl szövegek szabad használni, hanem valószínúleg nem lesznek elég sem tartalmában, sem terjedelmében. Azért ajánlaném kibövítni a szövegek jelenlegi választékát egyrészt más bibliai ószövetségi szövegekkel, másrészt ösi nem bibliai szövegekkel.[1] Ugyanaz vonatkozik a meditációs szövegekre, hanem ott a szituáció egyszerúebb van, mert bibliai zsoltárok a gazdag forrásuk van.

Az evangélium (és homilia) után a víz szentelésé és a keresztelés a vigília hagyományos elemei vannak. A keresztelés az ösidök óta annyira erösenan kapcsolódik a húsvéti vigíliához, hogy valószínúleg nem lehet elválasztani töle, de érdemes felismerni valódi értékét és funkcióját ezen a helyen. Egyrészt megértem azt a tendenciát, hogy minden kereszteléset (elsösorban felnötteknek) a húsvéti vigíliája ünnepségre össpontosított lenne, másrészt bizonyos veszélyt érzek magára a szertartásra . –Ha most katechumen lennék, én is meg szeretnék keresztelkedni a húsvéti vigil ünnepen, mert ezen ünnep megtapasztalása valódi misztériumi beavatkozás, és a keresztel ezen a helyen aláhúzza tapasztalatait. Látszólag nincs jobb pillanat a életünk kezdetere  keresztényekként lehet, az újjászületésünkre, mint a húsvéti éjszaka dicsöséges pillanata. Másrészröl, az istentisztelet súlypontja (többek között a keresztelök nagy száma miatt) áthelyezhet és elhomályosíthatja azt a alapvetö jelentéset, amellyeért a keresztény közösség találkozik az éjjelben – Krisztuszt feltámadása, ami feltámadásunk és  újjászületésünk lélekben forrása és kezdete van. Nem szabad elfelejteni, hogy a keresztelés a korai egyház a kezdetektöl fogva praktizáltott a megtérés és a búnbánat jeleként, valamint a kegyelem jeleként is, amely az embert megragadja és megmossa búneit. Ezért nem vagyok egészen biztos a kereszelés és a húsvéti idö kapcsolatának, ami egyértelmúen kifejezett szokik. Inkább keresztelnék néha, mondjuk, a nagyböjt ötödik vasárnapján (itt szintén jelen van a Lázár feltámadásának és átalakulásának szimbolikája!) az elözö katechumen szkruíniumok után a lencse idöszakban, esetleg felszólítással  a katekumenekethez, hogy tartózkodjanak a szentség élvezésétöl a húsvéti szertartásokkal és húsvéti vigíliával  a Krisztus misztériumba teljes beavatás idöjeig.

Szélsöséges formában a húsvéti vigilia egyértelmú összekapcsolása a kereszteléssel azt jelentheti, hogy a húsvétot kizárólag és mindenekelött az egyház születésének ünnepeként értik. (Ezt a gyanút támasztja alá a húsvéti oktáv felépítése és elrendezése a római liturgiában is, amely nemcsak a húsvéti események, hanem a keresztelés és kereszteletek körül forog. Nem szabad megengednünk. Tisztelet és megbecsülés az Egyházzal szembe ellenére, most nyilvánvalóan tudjuk, hogy Krisztus követsége és hatása szélesebb, nem csak az egyházé. Feltámadása az egész kozmoszt érinti, és természetesen az embert külön-különösen. Ezért ha keresztség a nagy éjszakban például a katechumenek nagy száma miatt az istentiszteletet  megterhetné, oly módon, hogy ezek a dolgok fenyegetnék, hogy a legfontosabb észlelt valósággá váljanak, akkor érdemes megjegyezni, hogy a katechumenek keresztelést valóban egy másik megfelelõ napra kell helyezni,vagy húsvét elõtt, vagy egy napra Húsvéti hétben.

A keresztelödés kérdése, vajon a húsvéti éjszakában keresztelni,  természetesen a keresztelési szertartás formájához és az arra való felkészüléshez kapcsolódik, amely elsösorban a víz szenteléséböl áll. A víz megszentelö ritusának erös keresztény elötti árnyalattal van (hieros gamos, ellentétek egyesülése és asztrológiai kapcsolatok). Vitás tehát, hogy ez bevezetés- kell lennie arra a pillanatra, amikor a jövö keresztények megnyílnak Krisztus teljességében, és rituálisan elköteleznek magukat életük megújításával. A keresztség szentsége problemásság megmutatkozik itt, paradox módon az egyetlen keresztény szentség, amelyet az egész keresztény világ megoszt, és amely lényegében János keresztsége, és amelyet Jézus nem múvelte. (pontos megjegyzés szerint János 4,2-ban Jézus nem maga keresztelte, hanem "a Lélek által keresztelönek" hirdette - a Lélekbe merítés, a Lélek általi áthatolás.) Tehát, ha az egyház a víz szimbólumát használja a  Lélekben  újjászületés és megújulás eseményének jelölésére (de mindenekelött az öt megelözö hitet adódó kegyelmet), nem helyénvaló figyelmet fordítani az elemre, ami la jelkép lényegét alkot, annak minöségére esetleg  a vele elvégzett mágikus cselekedetekre. Csak gondolkozzünk, hogy  egy ilyen viselkedés  irritálna minket az eucharisztikus kenyérrel. Ennek ellenére azt javaslom, hogy tartsa meg víz szentelését, de egy másik helyen, és nem a kereszteléssel kapcsolatban, mert húsvéti misztérium és az a jelentség réteget tart, ami természet felújítását jelent a régi keresztény elötti keresztény szertartások értelmében.

A húsvéti vigília végén, de valójában a húsvéti nap kezdetén teret tehetünk a közösségi lakomához Krisztussal, ami az evangéliumi jelentések szerint többször is megtörtént a húsvéti napon. Az eucharisztikus istentiszteletet az egyszerú fenséges kedvében kell elvégezni, megszabadulott kell lennie minden összetett elemektöl és hangossürgés-forgástól, ellenkezöleg lehetövé tennie megtapasztalni meditációban Krisztus feltámadásának valóságát.

Az evangélisták jelentései szerint Jézus elsö napon   este szombat után  tört kenyeret a tanítványaival. Azért az a napon este a második istentisztelet meg kell történnie, az az esemény emlékeért. Ezért úgy gondolom, hogy a vigília végén ünnepelt reggeli Eucharisztiának a lehetö legegyszerúbbnek kell lennie, és biztosan nem szabad este vagy este esnie, amikor Jézus teste még mindig a sírban fekszik, megvalósulni. Emlékezzünk vissza Jézus szavaira: Bizony mondom néktek, nem iszom többé a szõlõtõnek gyümölcsébõl mind ama napig, a mikor mint újat iszom azt az Isten országában (Mk 14,25). Tehát ne elsiessünk a titokzatos átalakulást, ami csendben zajlik a részvételünk nélkül, ne sietve fedezzük fel a kozmosz misztériumának fátylat, mintha nem a hajtásokat húzzuk a földröl. Talán lehetséges lenne, hogy a húsvéti vigília  vége  után, tehát már a fényes reggelen a felvonulás pappal és az égö húsvéti gyertyával a legközelebbi forráshoz jöjjön le.Akoliták megtisztítnék a kutacskát leesett lombtól és piszoktól és a pap merítné a húsvéti gyertját bele egész természetnek felújítása jeléül Krisztus feltamadása hatalmával.

Egész szertartást következöképpen elképzelem: A húsvéti vigyliája istentisztelete vége után a felvonulás normál sorrendben jön ki a templomból: Elöször a szolgák, majd a pap / püspök egy egyszerú fehér alsó köntösben díszek nélkül, majd diakon izzó húsvéti gyertjával. A kijelölt helyen a pap letérdel, és mint a Nagypénteken ismét megcsókolja a földet, és egy ideig kapcsolatban vele kitart. Hasonlóan mint a Nagypénteken, a szertartás és most csendben folyik. Várthatunk, hogy a húsvéti csendet hamarosan megszakítja az ébredö madár hangját, de még ha hallgatna is, az emberi hangok csendben elszakítnak , amikor kezdenek  egy az ókori húsvéti daloktól – A Victimae paschli laudes sekvenciát például. Akkor a papot, aki a földon  térdel vagy fekszik, szolgák egy gyönyörú arany köntösbe (plúviálisba). A pap kel fel és négy irányban áld meg. Most leereszkedik a tisztított forráshoz vagy kúthoz, és a húsvéti gyertját merül bele. A szolgák vizet vesznek, és az egyház szükségeihez viszik a templomba. A felvonulás ünnepélyesen visszatér éneklésve ésesetleg harangok csengöhangjával.

A visszatérési felvonuláshoz , csak még a kis megjegyzésem van: A víz megszentelése liturgiájának egy rész és  (nagyon kiterjedt a régi rítusban ) szentékhez litániák voltak. Késöbb csökkentették öket, mert nincs közvetlen kapcsolatuk az istentisztelet témájával. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy ezeket valamilyen formában meg kell örizni, azért de, hogy a liturgikus év folyamán nincs megfelelöbb hely alkalmazásukra, ahol nyilvánvalóbb lenne szentek és ové egyházban életjüknek és áldozatjuknak összekapcsolatásuk a Krisztus áldozatával. Elnevezve a szentek nevét ezen a helyen, felismerjük öket mint azok, akik valóban vannak, mint Krisztus tanúi halálában és feltámadásában, azonban nem lehetnek Jézus tanítványai, és nem élhetnek a földön Krisztus Golgota áldozatának idején. A szabad egyházakban nem bajuk fog és azokot az a jegyzékhez hozzácsatolni, akikról a Római egyház még mindig hallgat, vagy ezeket akár ellenségeinek és eretneknek tart. Ezért úgy gondolom, hogy most a felvonulás mehet templomba vagy körbejárhatja ezt a szent helyet, litániák énekve a szenteknek. De ez csak egy javaslat. Számos más, gyönyörú és méltóságteljes húsvéti dal van, amely húsvéti reggelen szólhatnak azon a helyen.

Ugyanazon a napon késöbb délután vagy este azt ajánlom, hogy istentisztelet megrendézett lenne az Úrnak elsö jelenése tanítványoknak - Emmausban és Jeruzsálemben – emlékezésre. A megemelkedett és fokozott hangulat ezután nem csökken, hanem tart az egész oktáv alatt, amelynek során az Úr egyre több és több jelenéseit a tanítványoknak emlékezzük meg, azt, ahogyan , hogyan fokozatosan behatoltak Krisztus feltámadásának misztériumbe és mit jelentett értük a megújulás hatalmas patakja. Ugyanakkor ez a húsvéti hét fokozatosan, mint lépésröl lépésre, újra kísérti minket egy olyan világba, amely most úgy túnik, hogy átalakult és világított. Hiszen valóban – a tavasz végül is annak a két hétnek, amikor nem sok figyelmet fordítottunk rá (az utolsó alkalom érzekelni , mi történik a természetben, volt nekünk esélyünk a Pálma vasárnapon), bizonnyal elörehaladt, és mi látunk a természetben ezt megmutatkodva, amit már megéltük mint a léleknek beavatása.